1. A kezdeményező készséget és az önálló tevékenységek kibontakozását ösztönözni példamutatással.
2. Rendszeresen ismételt tevékenységek segítségével jó szokások kialakítása.
3. Az életkornak megfelelő érzéki benyomások ösztönzése.
4. A napi, heti, havi és éves ritmusok kialakítása.
5. Túlnyomórészt nem szóbeli nevelési stílus, mivel ebben az életkorban az utánzásra való késztetés miatt a cselekvés sokkal többet mond a gyereknek, mint a sok intelem.
6. Rendszeresen biztosítani olyan időszakot, amikor teljes figyelmünkkel csak a gyerek felé fordulunk.
7. Kerülni a médiákat és a technikai játékokat.
8. A természettel való találkozást biztosítani.
9. Egyszerű játékok, melyek nagy teret engednek a fantáziának és amelyekből így mindig mást lehet létrehozni.
10. A lelki együttlét segít abban, hogy a tényleges találkozáskor gyorsan életre keljen a valódi kapcsolat is.
Ha elölről kezdhetném gyermekem nevelését
Ha elölről kezdhetném gyermekem nevelését,
mutatóujjammal inkább festenék, nem fenyegetnék.
A hibák helyett a jó hangulatra figyelnék.
Szemem nem az órát lesné, inkább őt keresné.
Nem akarnék mindent tudni, de tudnék jobban törődni.
Többet kirándulnék, s még több sárkányt eregetnék.
Nem játszanám a komolyat, s a játékot sem venném komolyan.
Még több réten bóklásznék, s ezernyi csillagot bámulnék
Kevesebbet ráncigálnám, inkább többször karomba zárnám.
Nagyobb engedékenység venné át a szigor helyét.
Az alap lenne az önbecsülés, arra épülne a nevelés.
Kevesebb szó esne a hatalom szeretetéről,
s több a szeretet hatalmáról.
2. Rendszeresen ismételt tevékenységek segítségével jó szokások kialakítása.
3. Az életkornak megfelelő érzéki benyomások ösztönzése.
4. A napi, heti, havi és éves ritmusok kialakítása.
5. Túlnyomórészt nem szóbeli nevelési stílus, mivel ebben az életkorban az utánzásra való késztetés miatt a cselekvés sokkal többet mond a gyereknek, mint a sok intelem.
6. Rendszeresen biztosítani olyan időszakot, amikor teljes figyelmünkkel csak a gyerek felé fordulunk.
7. Kerülni a médiákat és a technikai játékokat.
8. A természettel való találkozást biztosítani.
9. Egyszerű játékok, melyek nagy teret engednek a fantáziának és amelyekből így mindig mást lehet létrehozni.
10. A lelki együttlét segít abban, hogy a tényleges találkozáskor gyorsan életre keljen a valódi kapcsolat is.
Ha elölről kezdhetném gyermekem nevelését
Ha elölről kezdhetném gyermekem nevelését,
mutatóujjammal inkább festenék, nem fenyegetnék.
A hibák helyett a jó hangulatra figyelnék.
Szemem nem az órát lesné, inkább őt keresné.
Nem akarnék mindent tudni, de tudnék jobban törődni.
Többet kirándulnék, s még több sárkányt eregetnék.
Nem játszanám a komolyat, s a játékot sem venném komolyan.
Még több réten bóklásznék, s ezernyi csillagot bámulnék
Kevesebbet ráncigálnám, inkább többször karomba zárnám.
Nagyobb engedékenység venné át a szigor helyét.
Az alap lenne az önbecsülés, arra épülne a nevelés.
Kevesebb szó esne a hatalom szeretetéről,
s több a szeretet hatalmáról.
Diane Loomans
Család, gyermeknevelés és tanulás aforizmák
Ahhoz, hogy a gyermek boldog, nyílt, bátor emberré nőjön fel, szüksége van környezetében bizonyos melegségre, amit nehezen kaphat meg másként, mint a szülői szeretet révén.
B. Russell
... a boldog anya valószínűleg jobb anya, mint a boldogtalan.
B. Russell
... az érdekes és igényes kérdéseket feltevő gyerek öröme lehet a szüleinek, a nevelése remek mulatság, beszélgetni vele élvezet, és idővel őbelőle lesz érdekes felnőtt.
P. Hauck
Mire nevelje a szülő gyermekét...? Röviden felelek: élni! Igen élni tudni, ez legyen az a mesterség, amire meg kell tanítanunk gyermekeinket.
Perlaky Lajos
Amikor gyereket nevelsz, gondolj az öregkorára.
J. Joubert
A gyermek egész erkölcsi nevelése a jó példára redukálódik. Éljetek helyesen, vagy legalább igyekezzetek helyesen élni, és amennyire sikerül ez, gyermekeiteket is annyira fogjátok jól nevelni.
L. N. Tolsztoj
Az édesanyával, még ha ingerült is, hárfahangon kell beszélni.
Perlaky Lajos
A gyereknek nagyszerű, ha a szülei nevelik fel, de a szülőknek is ugyanilyen jót tesz a gyereknevelés az éretté válás folyamatában.
P. Hauck
A szülők éveiről soha ne feledkezzünk meg; azért, hogy örüljünk fölötte, s azért, hogy aggódjunk miatta.
Kung Fu-Ce
Egy jó házasságban a felek mindenkor készek a tárgyalásra. Ugyanis még a legkacifántosabb dolgokat is meg lehet beszélni, aztán megegyezésre lehet jutni.
W. Hartin
... ami újra és újra romba dönti a házasságokat, az az, hogy a felek képtelenek megbirkózni a maguk és a másik haragjával.
D. Mace
A boldog párok tagjai folyamatosan és örömmel figyelnek egymásra.
C. Johnson
... a "nagyon jó" házasságok résztvevői megtanulták, hogy vélt vagy valós sérelmekből nem szabad ügyet csinálni.
W. Hartin
A legboldogabb párok közös életét egy álom ragyogja be.
C. Johnson
Keresed-e a családtagjaidban a pozitív tulajdonságokat, amikor találkozol velük?
G. Applegate
Aki tanít, az kétszeresen tanul.
J. Joubert
Sok időnek kell eltelni, hogy jól tudjuk, amit megtanultunk.
J. Joubert
Példa nélkül semmit nem lehet helyesen tanítani vagy tanulni.
Tanulni éppen olyan szép mint élni.
Akkor ismerünk valamit igazán, ha minden részletét ismerjük; és mert ezek száma szinte végtelen, ismereteink mindig felületesek és tökéletlenek.
... a helyes viselkedést - ritka véletleneket nem számítva - sohasem mozdítja elő a tudatlanság, s nem hátráltathatja a tudás.
Az emlékezőtehetség csökken, ha nem gyakorolják.
L. J. M. Columella
Tanulni éppen olyan szép mint élni.
J. P. Jacobson
Akkor ismerünk valamit igazán, ha minden részletét ismerjük; és mert ezek száma szinte végtelen, ismereteink mindig felületesek és tökéletlenek.
La Rochefoucauld
... a helyes viselkedést - ritka véletleneket nem számítva - sohasem mozdítja elő a tudatlanság, s nem hátráltathatja a tudás.
B. Russel
Az emlékezőtehetség csökken, ha nem gyakorolják.
Cicero
Igen sok tudás szükséges hozzá, hogy ráeszméljünk, mennyire keveset tudunk.D. D. Runes
Anya-gyermek-kapcsolat
Az anyának gyermekeivel való kapcsolatát saját élettörténete határozza meg; ennek során gyakran fordul elő az átvitel ( az anya a gyermeket riválisként kezeli, mint korábban valamelyik testvérét). Általában elmondható, hogy a legelső kapcsolati személyek minden esetben jelentős hatást gyakorolnak a gyermek személyiségére. Az a tény, hogy az ipari társadalomban a korai kapcsolati személyek közül többnyire az anya jelentősége a meghatározó, nem természeti törvény eredménye, hanem bizonyos társadalmi folyamatoké, mint amilyen az apák kizárólagos munkavállalása.
A gyermek számára a korai kapcsolati személyhez fűződő, szoros kötődés magától értetődő és létfontosságú. A felnőtt ezeket a kötődéseket a realitás talaján állva felülvizsgálja, és a későbbiekben csak annyit őriz meg belőlük, amennyi számára feltétlenül szükséges.
Apa-kapcsolat
A lelki fejlődés szempontjából az apához fűződő kapcsolat legalább annyira fontos, bár kevésbé látványos, mint az anyához való kötődés. Az apa manapság kevesebbet szerepel, mint egykor a paraszti és kézművescsaládokban. Emiatt kevésbé tudja betölteni a közvetlen példakép szerepét, és a nevelésre sincs akkora befolyása, mint korábban, amikor az apák bevezették fiaikat majdani mesterségük rejtelmeibe. Viszont az ipari államokra jellemző kiscsaládokban, az apa és az anya kapcsolatának alakulása egyre nagyobb hatást gyakorol a gyermek lelki fejlődésére.
A gyermeki viselkedészavarok kialakulásában központi szerepet játszik az a tény, hogy az apa felvállalja-e az anyával együtt a nevelési feladatokat, vagy inkább a megélhetés anyagi biztosításával váltja ki ezt a felelős magatartást. A gyermekkori zavarok keletkezésének legjobb ellenszere a kapcsolati személyek elégedettsége és kiegyensúlyozottsága.
Mindkét szülő szerepe egyaránt fontos; a későbbi szociális fejlődés legfőbb feltétele a mindkét szülővel megélt, sokrétű kapcsolati tapasztalatok.
Fejlődés
A fejlődéspszichológia tárgya az ember lelki fejlődésének a gyermekkortól a felnőttkorig, illetve az időskorig tartó folyamata, melynek két jelentős meghatározója a növekedés és a tanulás.
A fejlődést vizsgálhatjuk hosszmetszetben ( 3 évesek csoportjának folyamatos vizsgálata speciális tesztekkel, egészen a 20 éves kor betöltéséig), vagy pedig keresztmetszetben ( 3 évesek és 6 évesek csoportjának összehasonlítása). A felnőtt beszámolója alapján ugyancsak rekonstruálni lehet a gyermekkori szituációk következményeit.
Néhány kutatási eredmény:
Intelligencia-fejlődés. Keresztmetszeti vizsgálatokból kiderült, hogy az intelligencia a húszas éveink végéig lendületesen fejlődik, azt követően csökken a fejlődés üteme. Időközben a hosszmetszeti vizsgálatok is igazolták ezt a feltevést. Az intelligencia a kor előrehaladtával változik. A gyorsasági teljesítmény például csökken, más területeken viszont folyamatos növekedés tapasztalható egészen az időskorig.
Szociális fejlődés. A kulturális és társadalmi értékítéleteket és normákat már igen korán elsajátítjuk, viszont fiatalkorban (15 és 25 év között) aktuálissá válik ezek felülvizsgálata és esetleges megváltoztatása, amelyre jelentős hatást gyakorolnak a fiatal egyén kortársai. A társadalmi előírásokat utánzásos tanulási folyamatban sajátítjuk el, melynek során a kapcsolati személyekkel, illetve azok tiltó és megerősítő magatartásával azonosulunk.
Intelligencia és iskola. Az iskolai érdemjegyeket durván fele részben az intelligencia (ami az ismeretlen helyzetekhez való alkalmazkodási képességet jelenti az én-funkciók segítségével, mint érzékelés, emlékezet, gondolkodás, térérzékelés, számfogalom), fele részben viszont egyéb tényezők határozzák meg (körültekintő vagy kevésbé alapos családi előkészítés, a tanulási szándék erőssége, motiváció vagy neurotikus gátlások). Mindezek miatt előfordulhat, hogy a rendkívül intelligens tanuló mégis rossz jegyet kap, ugyanakkor a kevésbé tehetséges diák jobb teljesítményt produkál. Általában azonban elmondható, hogy az intelligens tanulók többnyire jobb jegyeket szereznek.
Az anyának gyermekeivel való kapcsolatát saját élettörténete határozza meg; ennek során gyakran fordul elő az átvitel ( az anya a gyermeket riválisként kezeli, mint korábban valamelyik testvérét). Általában elmondható, hogy a legelső kapcsolati személyek minden esetben jelentős hatást gyakorolnak a gyermek személyiségére. Az a tény, hogy az ipari társadalomban a korai kapcsolati személyek közül többnyire az anya jelentősége a meghatározó, nem természeti törvény eredménye, hanem bizonyos társadalmi folyamatoké, mint amilyen az apák kizárólagos munkavállalása.
A gyermek számára a korai kapcsolati személyhez fűződő, szoros kötődés magától értetődő és létfontosságú. A felnőtt ezeket a kötődéseket a realitás talaján állva felülvizsgálja, és a későbbiekben csak annyit őriz meg belőlük, amennyi számára feltétlenül szükséges.
Apa-kapcsolat
A lelki fejlődés szempontjából az apához fűződő kapcsolat legalább annyira fontos, bár kevésbé látványos, mint az anyához való kötődés. Az apa manapság kevesebbet szerepel, mint egykor a paraszti és kézművescsaládokban. Emiatt kevésbé tudja betölteni a közvetlen példakép szerepét, és a nevelésre sincs akkora befolyása, mint korábban, amikor az apák bevezették fiaikat majdani mesterségük rejtelmeibe. Viszont az ipari államokra jellemző kiscsaládokban, az apa és az anya kapcsolatának alakulása egyre nagyobb hatást gyakorol a gyermek lelki fejlődésére.
A gyermeki viselkedészavarok kialakulásában központi szerepet játszik az a tény, hogy az apa felvállalja-e az anyával együtt a nevelési feladatokat, vagy inkább a megélhetés anyagi biztosításával váltja ki ezt a felelős magatartást. A gyermekkori zavarok keletkezésének legjobb ellenszere a kapcsolati személyek elégedettsége és kiegyensúlyozottsága.
Mindkét szülő szerepe egyaránt fontos; a későbbi szociális fejlődés legfőbb feltétele a mindkét szülővel megélt, sokrétű kapcsolati tapasztalatok.
Fejlődés
A fejlődéspszichológia tárgya az ember lelki fejlődésének a gyermekkortól a felnőttkorig, illetve az időskorig tartó folyamata, melynek két jelentős meghatározója a növekedés és a tanulás.
A fejlődést vizsgálhatjuk hosszmetszetben ( 3 évesek csoportjának folyamatos vizsgálata speciális tesztekkel, egészen a 20 éves kor betöltéséig), vagy pedig keresztmetszetben ( 3 évesek és 6 évesek csoportjának összehasonlítása). A felnőtt beszámolója alapján ugyancsak rekonstruálni lehet a gyermekkori szituációk következményeit.
Néhány kutatási eredmény:
Intelligencia-fejlődés. Keresztmetszeti vizsgálatokból kiderült, hogy az intelligencia a húszas éveink végéig lendületesen fejlődik, azt követően csökken a fejlődés üteme. Időközben a hosszmetszeti vizsgálatok is igazolták ezt a feltevést. Az intelligencia a kor előrehaladtával változik. A gyorsasági teljesítmény például csökken, más területeken viszont folyamatos növekedés tapasztalható egészen az időskorig.
Szociális fejlődés. A kulturális és társadalmi értékítéleteket és normákat már igen korán elsajátítjuk, viszont fiatalkorban (15 és 25 év között) aktuálissá válik ezek felülvizsgálata és esetleges megváltoztatása, amelyre jelentős hatást gyakorolnak a fiatal egyén kortársai. A társadalmi előírásokat utánzásos tanulási folyamatban sajátítjuk el, melynek során a kapcsolati személyekkel, illetve azok tiltó és megerősítő magatartásával azonosulunk.
Intelligencia és iskola. Az iskolai érdemjegyeket durván fele részben az intelligencia (ami az ismeretlen helyzetekhez való alkalmazkodási képességet jelenti az én-funkciók segítségével, mint érzékelés, emlékezet, gondolkodás, térérzékelés, számfogalom), fele részben viszont egyéb tényezők határozzák meg (körültekintő vagy kevésbé alapos családi előkészítés, a tanulási szándék erőssége, motiváció vagy neurotikus gátlások). Mindezek miatt előfordulhat, hogy a rendkívül intelligens tanuló mégis rossz jegyet kap, ugyanakkor a kevésbé tehetséges diák jobb teljesítményt produkál. Általában azonban elmondható, hogy az intelligens tanulók többnyire jobb jegyeket szereznek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése