Tünetei: a tanulás egyes részterületein jelennek meg, különösen az olvasás, írás vagy matematika tárgyakban, illetve a beszédtanulás területén, ezekben a tárgyakban feltűnő a gyermek tanulási eredménytelensége, egyéb tanulási területeken jobb eredmények is elérhetők. A sikertelen tantárggyal kapcsolatos tanulási motivációs problémák és viselkedési problémák megjelenhetnek. Az előjelző tünetek már az óvodáskorban egyértelműen megmutatkoznak. Egyes alcsoportjai a modern szakirodalom, illetve DSM-IV szerint bármely intelligenciaszint mellett előfordulhatnak.
Leggyakoribb előidéző okok: megkülönböztetünk idegi természetű (neurogén) és lelki eredetű (pszichogén) tanulási zavarokat. A neurogén a központi idegrendszer működési zavarának következtében jön létre, míg a pszichogén környezeti ártalmak hatására alakul ki.
Előfordulási gyakoriság: a tanköteles népesség 2-3%-a.
Megelőzés, segítés: korai felismerés, fejlesztő foglalkozások, speciális terápiás eljárások, különböző kompetenciájú szakemberek (orvos, pszichológus, gyógypedagógus) együttműködése, az óvodapedagógus és a tanítók/tanárok számára rendszeres tanácsadás, a szülők bevonása a fejlesztésbe, a közoktatási törvény által lehetővé tett kedvezmények (értékelés, felmentés stb.)biztosítása.
Várható eredmények: hosszú távon fennmaradó probléma, azonban a rendszeres és komplex fejlesztés/terápia hatására az iskolai teljesítmény (az érintett tantárgyakban), illetve a tanulási motiváció lassan javul.
A tanulás akadályoztatása, amelynek eredete nem az intelligenciahiányban vagy az elégtelen fejlődésben keresendő. A jelenségnek különböző okai lehetnek. Az akadályok egyik típusa testi szinten kimutathatatlan, enyhe agymúködési zavarból származik, és speciális gyakorlatokkal kiküszöbölhető. Sokkal gyakoribbak ennél a neurotikus tanulási zavarok, amelyek érzelmi eredetű gátlásokban és koncentrációs nehézségekben nyilvánulnak meg. Ezek hátterében valószínűleg saját teljesítményével szembeni túlzott elvárásai vagy a tudat alatti motivációhiány áll (például amikor egy vizsgára nem saját maga, hanem szülei akarata miatt készül; ebben az esetben a tanulási zavar összekapcsolja a szülők iránti bosszút a nem tudatos ellenségeskedés miatti bűntudattal).
Manapság különböző tanulási zavarokkal (például olvasás-gyengeség) keresik fel leggyakrabban a nevelési tanácsadókat. Fontos megjegyezni, hogy az egyéni okok mellett jelentős szerepet játszanak össztársadalmi okok is (a szolgáltatói társadalomban élő versenyszellem).
Tanulási részképességzavarok
Amikor a gyermeknek nehézségei adódnak az olvasás, írás vagy a számolás elsajátítása során. A részképességzavar kialakulásának okai különböző okokra vezethetőek vissza. Lehet örökletes. Okozhatja anyagcserezavar, kisebb idegrendszeri sérülés, a lateralitás kialakulatlansága,észlelési nehézségek
részletek (katt ide)
Tanulási nehézségek az óvodás kórban.
A gyermekek tanulási nehézségei nem egyik pillanatról a másikra alakulnak ki. Hosszú – éveken át tartó – folyamat vezet a tanulási nehézségekhez.
Általában nem egyetlen okra vezethetők vissza, hanem többféle hatás következtében jönnek létre. A tanulási nehézségek rendkívül változatos tünetekben és szinte minden gyereknél egyéni formában mutatkoznak meg.
Az egészen enyhe – könnyen kezelhetõtõl kezdve az átfogó, egész életen át tartó tanulási problémákig.
részletek (katt ide)
Tanulási zavarok azonosítása és kezelése az óvodában és az iskolában.
A szerző a háromrészes tanulmánysorozat második részében a tanulási zavarok tüneteivel, felismerésével, megelőzésével és terápiájával foglalkozik. Célja, hogy az óvodában és az iskolában segítséget nyújtson a pedagógusoknak a tanulási nehézségek minél korábbi felismerésében, melynek révén elkerülhető, illetve csökkenthető a probléma súlyosbodása.
részletek (katt ide)
Kreatív tehetség és tanulási zavarok.
" Ha képzőművészet, zene és testnevelés lennének a
vezető tantárgyak az általános iskolai tantervben,
kétségtelenül a tanulási zavarokkal küzdőknek a
mostaniaktól eltérő csoportjával lenne dolgunk."
Geschwind, 1984
részletek (katt ide)
Magatartás-fejlettség vizsgálata másképpen.
A magatartást befolyásoló tényezők vizsgálata.
A viselkedés, magatartás vizsgálata különböző tevékenységek közben.
A szokatlan – eltérő („deviáns”) óvodai magatartás vizsgálata.
A gyermek viselkedésének, magatartásának esetleges megváltoztatására irányuló lehetséges, alkalmazott pedagógiai módszerek, hatások vizsgálata.
részletek (katt ide)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése