Kivétel nélkül minden háromévesnél idősebb gyermeknek óvodába kell járnia 2014-től. Annak örülnek a szülők, ha megszűnnek a várólisták, de annak nem, hogy elvették tőlük a döntés jogát.
2014-től minden háromévesnek óvodában a helye, mondja ki a nemzeti köznevelésről szóló új törvény. Kivételről védőnői javaslatra a település jegyzője dönthet.
– A korai intézményes nevelés a felzárkóztatás egyik leghatékonyabb formája. Feltételezéseink szerint éppen a hátrányos helyzetű gyermekek maradnak ki az óvodából, éppen azok, akiknek nagy szükségük van a nyelvi fejlesztésre, a szocializációra, az ezekkel járó hátrányok pedig nem, vagy csak nagyon nehezen hozhatóak be az iskolában – érvelt kérdésünkre a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkárságának sajtóosztálya. – Kutatások bizonyítják, hogy a jobb nevelésben részesülő gyermekek jobban teljesítenek későbbi tanulmányaik során. A korai nevelés intézményes feltételeinek biztosítása hosszú távon az állam szempontjából jó befektetés: Edward Melhuish, az University of London professzorának számításai szerint például Nagy- Britanniában húsz év alatt 880 milliárd fontos költségmegtakarítás érhető el a megfelelő színvonalú korai intézményes nevelés révén.
– Nem minden gyermek érik meg az óvodára hároméves korára – fogalmazta meg aggályait Fábián Katalin, a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület elnöke. – Ezt egy óvodapedagógus jobban el tudja dönteni, mint a jegyző, aki mentességet adhat a törvény szerint. Ez a merev szabályozás könnyen odavezethet, hogy a szülők látszatindokokkal próbálják majd otthon tartani a meggyőződésük szerint nem óvodába való csemetét. Ráadásul nem látom a törvény betartásához szükséges feltételeket sem, s félő, hogy a 60–70-es évek után 2014-ben újra negyvenfős csoportok lesznek egyes óvodákban, ami aligha a gyerekek fejlődését szolgálja.
– Hároméves kor körül a csemeték kezdenek eltávolodni az édesanyjuktól, megnő a társas igényük. Ha kellő személyes figyelmet kapnak, képesek alkalmazkodni akár nagyobb csoporthoz is – mondta Standovár Sára. – Ám a túlterhelt pedagógusok feszültté válnak, ez pedig átragad a gyerekekre, kihat a velük való kapcsolatra, fejlesztésre is. Magatartászavart eredményezhet és beilleszkedési problémákhoz vezethet.
Kevés helyen előírás
* Ausztria: A 3–6 évesek többsége óvodás, de nem kötelező.
* Belgium: 2–6 éves korban az oktatási rendszer része, de nem kötelező.
* Ciprus: 3–6 évesek járnak, egy évig, 4 év 8 hónap és 5 év 8 hónap között kötelező.
* Csehország: 3–6 évesek, nem kötelező.
* Dánia: 3–7 évesek, nem kötelező.
* Egyesült Királyság: A 4–5 évesek felkészítő osztályokba járnak. A 3–4 évesek számára óvodai felügyelet van.
* Finnország: Jog az óvodába járás, minden hatéves iskolai előkészítő oktatásban vesz részt.
* Franciaország: 2–5 éves korban, nem kötelező, a nagyobbak többnyire járnak.
* Németország: 3–6 év között, nem kötelező.
* Olaszország: Nem része az oktatási rendszernek, fizetni kell érte.
* Svédország: 1–5 év közöttieknek kis csoportban, ha szüleik dolgoznak, tanulnak vagy munkanélküliek.
Esetleg több óvodapedagógust kellene alkalmazni...
VálaszTörlés