Demográfia:
Hozzávetőleg 8 és 15% között mozog a felnőtt lakosság körében a balkezesek száma. Tanulmányok szerint a férfiak körében gyakoribb a bal kéz domináns használata. A balkezesség az átlagos populációhoz hasonlítva ugyancsak gyakrabban fordul elő egypetéjű ikrek esetében, és az idegrendszeri megbetegedésben szenvedők körében (epilepszia, Down-kór, autizmus, szellemi visszamaradottság stb.). Statisztikailag az egypetéjű ikrek esetében 76% eséllyel lesz mindkettőjük balkezes, ha az egyikük balkezes. Ennek genetikai és környezeti okai vannak. A balkezesség gyakoribb Dél-Ázsiában, Kelet-Európában és Dél-Kelet Ázsiában, míg Nyugat-, Észak-Európában és Afrikában kevésbé.
Kialakulása, előidézői:
* Megfigyelések szerint hosszabb idejű (6 hónap vagy több) jobb kéz sérülés esetén sokan válnak balkezessé és a gyógyulásuk után is a bal kezüket használják gyakrabban. (Szerzett balkezesség)
* Egy elmélet szerint a magasabb tesztoszteron-szint magzati korban balkezességhez vezet. Norman Geschwind neurológus nevéhez fűződik, hogy a tesztoszteron-szint befolyásolja az magzat agyának fejlődését. A férfi agy később fejlődik ki, mint a női, és bal agyfélteke később, mint a jobb. A tesztoszteron elfojtja a bal agyfélteke fejlődését, így a jobb agyfélteke erőteljesebben lesz fejlett. Így a magzat nagyobb valószínűséggel válik bal kezessé, mivel a jobb agyfélteke irányítja a test bal oldalát.
* A születéskor fellépő stressz is kiválthat balkezességre való hajlamot.
* Genetikai okok is közrejátszhatnak a balkezesség kialakulásában, de nem kizárólagosan. Ha mindkét szülő balkezes, akkor 46% annak az esélye, hogy a gyerek is balkezes lesz, de ebben a környezeti tényezők is szerepet játszanak (a két szülőtől a bal kéz használatát látja).
Gyors teszt:
Létezik egy egyszerű mód arra, hogy kiderítsük kinek melyik keze a domináns. Figyeljük meg, ha az illető spontán módon integet (például figyelem felhívás vagy üdvözlés céljából), melyik kezét használja.
Balkezeseket érintő megkülönböztetések, elnevezések:
A balkezeseket gyakran sutának nevezik és sok kifejezés van, mely szerint a bal rosszat jelent. A magyarban például ilyen a balszerencse, balsors, balsejtelem, balvégzet, balsiker, baleset, balhé, ballépés, balfék, balek, balfácán, balul üt ki, bal lábbal kelt fel. Létezik egy vulgáris kifejezés is, a bal és a férfi külső nemiszerv kombinálásból. Az angol sinister szó jelentése; baljós(latú), vészjós, amely a latin sinistral (balkezes, baloldali szóból ered. Az eredeti latin szó jelentése később változott és használták gonosz és szerencsétlen értelemben is. A balkezes sport játékosokat, balkezes ütéseket southpaw-nak nevezik, különösen a baseballban és a boxban elterjedt ez az elnevezés. Nincs negatív értelme, csak a balkezes játékosok megkülönböztetésére használják. Az ír nyelvben használatos ciotóg szó, melyet balkezes emberekre mondanak, "furcsa szerzetet" jelent. A norvégok által használt venstrehåndsarbeid (tükörfordításban "balkezes munka") olyan értelemben használatos, hogy a munkát elégtelenül, hanyagul végezték el. Ezekkel ellentétben a jobb szó számos európai nyelvben nem csak a jobb kezet, hanem a jót, megfelelőt, hibátlant jelenti. Olyannyira, hogy a német és holland nyelvben a recht, az angol right, a francia droit , a spanyol derecho és a szláv nyelvekben használatos prav jelenti a jobb oldalt és a jogot, igazságot is.
Balkezességből származó előnyök:
Egy jobbkezeseknek szánt világban kevés a balkezességből származó előny, de tény hogy léteznek. Például, a sebészetben hasznos lehet, ha mindkét kéz egyformán ügyes. Balkezes vagy ballábas sportolók előnyre tehetnek szert azáltal, hogy "jobbos" társuknak meglepetést szereznek a szokatlan oldal használatával.
Történelmi és kulturális vonatkoztatások:
Mucius Scaevola (valódi nevén Gaius Mucius), aki a városát ostromgyűrűbe záró Porsenna táborába lopózott, hogy a királyt ledöfve szerezzen Rómának szabadulást. A merénylet csak félig sikerült, mert a vezér helyett annak írnokát döfte le. Gaius-t elfogták. A király előtt az ott álló áldozati oltár tüzébe tartotta jobbját és szemrebbenés nélkül állta a fájdalmat, majd közölte Porsennával, hogy háromszáz, hasonlóan elszánt római ifjú áll készen, hogy kioltsa életét. A megdöbbent király szabadon bocsátotta a hőst, s a fenyegetéstől megrettenve felhagyott Róma ostromával. A bátor ifjú jobbja csontig égett, ezért kapta a Scaevola, azaz "balkezes" melléknevet. Az ifjú római hőstette egyebek között Mantegna, Tintoretto, Rubens és Lebrun vásznain látható.
Albert Einstein a tévhitek ellenére jobbkezes volt. Nincs róla olyan kép, amely igazolná, hogy a bal kezével írt volna. Többnyire a balkezesek terjesztik ezt a téves információt, mondván, hogy a 20. század legnagyobb elméje is balkezes volt. A balkezesség, kreativitás és intelligencia között van összefüggés, viszont Einstein zsenialitása agyának eltérő szerkezetében és az abból fakadó különleges matematikai képességekben rejlett.
A több mint egy évszázadon át életben maradt legenda, miszerint a hírhedt bandita, William H. Bonney (Billy a kölyök) balkezes lett volna teljességgel téves. Ezt az egyetlen, róla fennmaradt fénykép alapján hitték, melyről azonban kiderült, hogy az előhívás során meg lett fordítva. Erre a tévedésre építve számos film ábrázolta őt balkezesnek.
Hasonlóképpen valószínű, hogy Jeanne d'Arc sem volt balkezes. A különféle középkori képeken azért ábrázolják őt fegyverrel a bal kezében, mert akkoriban a balkezesség egyértelműen a gonosz jelének számított, így igazolandó, hogy az orléani szüzet jogosan ítélték máglyahalálra.
Egyéb személyek, akikről sokan tévesen állítják/állították balkezességüket: Marilyn Monroe, Winston Churchill.
Kutatók 1897 és 1913 között Észak-Angliában készült dokumentumfilmek vizsgálata után azt a megállapítást tették, hogy akkoriban a lakosságnak csak mintegy 3%-a volt balkezes. A kutatók szerint ez annak volt a következménye, hogy az abban az időszakban kezdődött ipari forradalom gépei, berendezései kizárólag jobbkezesek számára voltak használhatóak, így a balkezesek kiestek a munkából, megbélyegezték őket, és ez a párkapcsolatok kialakulását is megnehezítette.
Átszoktatás:
A pedagógia mai álláspontja szerint balkezes gyereket „átszoktatni” szigorúan tilos. Már a magzati korban eldől, hogy melyik agyfélteke lesz a domináns és ennek a megváltoztatására tett kísérlet súlyos zavarokhoz vezethet. Ilyen például a dadogás , olvasási- (diszlexia), írási- (diszgráfia), számolási (diszkalkulia) nehézségek, magatartásbeli problémák, egyensúlyzavar, könnyen veszíthet magabiztosságából és egyéb lelki problémák alakulhatnak ki. Átszoktatás helyett inkább segíteni kell a gyermeket, pl. az írás tanulásnál meg kell mutatni neki a megfelelő technikákat (hogyan formálja a betűket, számokat stb).
Balkezesség és intelligencia:
Nincs direkt összefüggés a balkezesség és a magas intelligencia között, ugyanakkor megfigyelhető, hogy számos jelentős hatású személy balkezes volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése