A gyerekek spontán cselekedeteit mi, felnőttek, leereszkedően játéknak nevezzük, beleértve, hogy csak szórakoznak, de semmiféle komoly célt nem valósítanak meg. Ez a hozzáállásunk kissé zavaros, ugyanis a legtöbb gyermeki játék nagyon intenzív, nyiladozó értelmük által vezérelt munka, és azt a célt szolgálja, hogy a gyerek a fejlődésének alapvető aspektusaihoz szükséges ismeretekre és képességekre szert tegyen. A játék ugyanakkor élvezetes és izgalmas is nekik, míg elégedettek nem lesznek az adott szakaszban létrehozott eredménnyel.
A nagyon kicsi gyerekek számára a rajzolás vagy a kockaépítés, mint példa, akkora koncentrálást és erőfeszítést igényel, mint a nagyobbaknál az olvasás vagy a számsorok összeadása. Lehet, hogy elégedettséget éreznek, ha elkészülnek a feladattal- maga a tevékenység azonban nem okoz nekik látható örömet, de teljes figyelem-összpontosítást kíván meg tőlük.
A felnőttek könnyen elsiklanak afölött, hogy a gyerekek komoly erőfeszítéseket tesznek játék közben, mivel mi élesen elválasztjuk a munkát- amelyet mi kötelességnek tartunk- a játéktól, amit pusztán szórakozásnak vélünk. Sokan nem is tekintik a játékot oktató tevékenységnek, mert rendszerint igen távol áll attól, amit az iskolában tanítanak.
Az a türelem és elszántság, amely jól látszik a gyerekeken, amikor különböző feladatokat tűznek ki maguk elé, bizonyítja, hogy a játék milyen komoly dolog, és milyen fontos az, hogy egyszerű manipulációs készségeket tanulnak meg önmaguktól a saját tempójukban. Ezért a szülők tartsák tiszteletben a természet menetrendjét, és ne próbálják a gyereket rákényszeríteni, hogy idő előtt tanuljon meg bizonyos készségeket.
Három-négyéves kor körül a gyerekek még mindig elég sok időt töltenek boldogan magányos játékkal, de már kezdik örömüket lelni az együttműködő játékban is. Ebben a korban a gyerekek erősen azonosulnak a szüleikkel, utánozzák szüleik tetteit, úgy beszélnek, úgy mozognak, mint ők. Ebben az életkorban a legkedvesebb játékuk a papás-mamás játék.
Ha a gyerek azt játssza, hogy ő az óvónéni, akkor feladatokat adhat kisebb testvérének, vagy leszidhatja őt a rossz viselkedése miatt. Így tanulják meg a gyerekek, hogy válhatnak felelősségteljes, tisztességes, következetes és szerető emberré, így fejlődnek ki bennük azok az alapvető eszmények és attitüdók, amelyek majd egész életükben végigkísérik őket.
A mi társadalmunkban sajnos- ahol az iskoláztatás ilyen nagy szerepet kap a gyereknevelésben- sok szülő figyelmen kívül hagyja a játék fontos szerepét, és mindenáron azt szeretnék, ha három-négyéves gyerekük írást, olvasást és matematikát tanulna.
Egyes feltételezések szerint a gyerekek, ha korán kezdenek tanulni, az iskolában és az életben előnyre tesznek szert társaikkal szemben. Vizsgálatok azonban bebizonyították, hogy rövid távon tényleg gyorsabban haladnak, akiket már iskola előtt tanulásra kényszerítettek, ám néhány éven belül ez kiegyenlítődött. Ezeknek a gyerekeknek a szociális és érzelmi fejlődése ugyanakkor elmaradhat a társaikétól.
A három-négyéves gyerekeknek természetadta igényük van a szerepjátékokra. Ennek az a célja, hogy megértsék, miként válhatnak felelősségtudó felnőttekké. Nem szabad formális oktatással megzavarni őket ezekben az értékes tevékenységekben, amíg legalább óvodások nem lesznek- sőt még akkor is elég időt kell nekik hagyni a nap folyamán, hogy szerepjátékokat játszhassanak.
A kisgyerekkori játékokkal a gyerekek a legfontosabb készségeket gyakorolják. Megtanulnak együttműködni, megosztani, másokkal szót érteni, másokról gondoskodni, megtanulják, hogyan válhatnak felnőtt nővé és férfivá, anyává és apává.
***
Iskolaelőkészítés otthon.
Az elsősök szülei szorongással vegyes izgalommal tekintenek az elkövetkező hetek elé. Vajon megállja-e a helyét gyermekük immáron kisdiákként? Gyakoroljuk-e vele egy kicsit a számolást, hiszen húszig már egész jól megy neki, vagy tanítsuk meg leírni a nevét, esetleg az óvodai dalokat, verseket ismételjük át? Mint mond erről a szakember?
- Az iskolásdit inkább hagyjuk a tanítónénikre, mi szülők inkább arra koncentráljunk, hogy gyermekünk pozitív várakozással, félelmek nélkül tekintsen az iskola elé! Ha eddig a korának megfelelően, önfeledt óvodásként élte az életét, akkor mindent megtettünk azért, hogy iskolaérett legyen.
A tanulásra való előkészületek valójában már az óvodás korban elkezdődnek, hiszen a kicsiket fokozatosan megtanítjuk egyedül öltözni-vetkőzni, étkezni és tisztálkodni, a foglalkozásokon egyre hosszabb ideig tudnak csendben, egy helyben ülve figyelni, s játék utáni rendrakást is egyre inkább önállóan végzik. Mindezzel észrevétlenül már az iskola felé terelgetjük őket. A kicsik szinte bármelyik hétköznapi tevékenységét felhasználhatjuk arra, hogy az iskolás életformára eddzük őket, mert a gyermek természetes fejlődése, spontán tevékenykedése többnyire egyben előkészület is a következő életszakaszra.
Iskola-előkészítő irányítgatásunk során elsősorban azzal kell számolnunk, hogy a gyerek könnyebben sajátít el olyan ismereteket, melyekhez élményei, érzései kapcsolódnak, jobban visszaemlékezik azokra a dolgokra, melyeket közös játék vagy mesélés közben hallott. A gyermek számára érzései teszik a világ jelenségeit lényegessé vagy érdekessé, ezért van az, hogy pl. a hét napjai közül a vasárnapot jegyzi meg először, amikor otthon van az egész család, vagy, bár parancsszóra nem tud még negyed óráig csendben, mocorgás nélkül ülni, bújócska közben akár hosszabb ideig is megteszi ezt. A gyermekenciklopédiák és színes-rajzos ismeretterjesztő könyvek tehát hasznos ismereteket közölhetnek a ragadozókról, az őshüllőkről vagy az ember belső szerveiről, de a kicsi érdeklődését csak akkor fogják igazán megragadni ezek az ismeretek, ha előtte sok mesében hallott már farkasról és sárkányról, vagy, ha nemrég maga is orvosi vizsgálaton, esetleg műtéten esett át. Nem kiragadott ismereteket kell tehát átadnunk, hanem a mindennapi játékba, beszélgetésbe kellene minél több hasznos ismeretet beleszőnünk, hiszen a kicsi olyankor úgyis lépten-nyomon kérdez.
tovább (katt ide)
Net Matek ingyen.
Matematika feladatmegoldó verseny és gyakorló feladatok, "csak zseni" óvodásoknak.
Akasztófa játék, Memória, Puzzle, Tili-toli játékok.
részletek (katt ide)
Iskolaérettségi feladatlapok ingyen.
Az itt összegyűjtött feladatlapok segítenek a szülőknek, hogy eldönthessék gyermekük iskolaérettségét.
részletek (katt ide)
GEKKO Képességfejlesztő Játszóház.
Sem pénzzel, sem szeretettel, sem szülői szigorral nem pótolható a négy alapvető funkcióterület fejlettsége, amelyek egy ember egész életét alapvetően meghatározzák.
Gyermekének boldogsága a képességeiben rejlik.
Ezeken a képességeken nyugszik, hogyan teljesít majd az iskolában, kialakul-e tanulási zavar, mennyi ideig köthető le a figyelme, milyen teljesítményt nyújt sportban, a munkahelyén, milyen kapcsolatot alakít ki a többi emberrel, milyen lesz a kézügyessége, mozgás-koordinációja.
Képességfejlesztő kurzusok újszülött kortól 14 éves korig.
részletek (katt ide)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése